A beszélgetést Mark Powellel, számos sikeres üzleti angol nyelvkönyv szerzőjével folytattam, egy LinkedIn-en megjelenő cikksorozatom záró interjújaként. Mark a világ egyik vezető üzleti kommunikációs trénere, tanár tréner, nyelvi coach és energizáló előadó EFL (angol mint idegennyelv) és ELT (angol nyelvoktatás) témákban. Jelenleg a napos Mallorcán él, de sokat utazik és az egyedülálló Egyéni Nyelvi Coaching Tanúsítványt kínálja.
Ihlet
Mi ihletett, hogy coach-csá válj?
Jelenleg, ha tanulókkal együtt dolgozom – és ez többnyire egyéni – meg kell, hogy mondjam, a hagyományos értelembe vett tanítás nem működik, egyszerűen a dinamika miatt, ami egészen eltérő, és ezért van az, hogy a csoportok hajlamosabbak jobban funkcionálni a hagyományos nyelvórán. Számos dolog nem működik egyéni tanulókkal (vagy legalábbis nem úgy, ahogy csoportokkal) – a pármunka, csoportos munka, táblahasználat stb. – olyan dolgok, melyekre kiképeztek minket, mint EFL tanárok. Ezeket egyszerűen nem lehet végrehajtani egyéni keretek között anélkül, hogy erőteljesen ne módosítanánk a kereteket. Számos dolog, melyeket CELTA, illetve DELTA kurzusokon lehet tanulni, például, nem alkalmazható egyéni nyelvórai keretek közt, de ennek nem kéne számítania tulajdonképpen, mert rengetek technika van, melyet lehet használni helyettük és nem volt a tananyagban ezeken a kurzusokon. Pár éve, amikor a coaching népszerűvé vált, láttam, hogy bizonyos elemeit esetleg alkalmazni lehet egyéni tanórai helyzetekben.
A nyelvi coaching definíciója
Másrészről azonban fontos kihangsúlyozni, hogy valamilyen mértékben igenis tanítunk is, amennyiben van egy tudásanyag, melyet átadunk – egy idegen nyelv ismerete. A legtöbb coach azért van ott, hogy segítsenek emberekenek döntéseket hozni, vagy jobbá tegyék valakinek az életének egy területét és leginkább az ügyfél vezeti őket – mely nem egészen így van a nyelvi coachingban, még ha pontosan tudja is az ügyfél, hogy mire kell neki az angol. Nekünk, nyelvi coach-oknak, mindig van némi konkrét tudás (lexikai elemek, nyelvtani és fonológiai szabályok, stb.), melyeket át kell adni, de nyílván a módszertan egészen más less mint amit csoportban alkalmaznál.
De egy coaching szemlélet (a direkt tanítással szemben) számos lehetőséget rejt az egyéni szituációkban. A facilitatív kérdezéstechnika, az aktív és értő hallgatás, célállítás, realitás ellenőrzése, opciók megfontolása (mind a coaching alapelemei) nagyon jól alkalmazhatóak az egyéni nyelvórák instrukcióiban. A mentorálás szintén szerepet játszhat e folyamatban, különösen, ha konkrét célról van szó, pl. ha az ügyfélnek prezentációt kell adnia. A fókusz nyílván az ügyfél célkitűzése és a nyelvi aspektus, melyre szüksége van ahhoz, hogy megvalósítsa, de én személy szerint kihagyom az érzelgős elemeket, melyek bekúszhatnak a coaching ülésekbe. Nyelvi coach-ként az a feladatom, hogy megállapítsam, hová szeretne eljutni az ügyfél, és segítsem őket eljutni oda, lerövidítve az utat, ha szükséges, míg reálisan látom, mi érhető el az adott időkereten belül.
Néhány éve egy konferencián leírtam, amit akkor LEAN NYELV-nek neveztem – a nyelv veleje, melyre az ügyfélnek szüksége van ahhoz, hogy elvégezze a feladatát, angol extrák nélkül, melynek többsége kevés valódi értékkel bír, kommunikatív értelemben. Nem próbálom meg megtanítani embereknek a teljes nyelvet, csak azt, ami lehetővé teszi számukra, hogy végrehajtsák azt, amire szükségük van. Általánosságban elmondható, hogy az általam végrehajtott nyelvi coaching, célorientált, szigorú időkerettel rendelkező esemény: 2-3 nap intenzív, nem heti kétórás egy éven át. És arra jöttem rá, hogy a személyre szabott keretanyagok, a grafikus facilitációs technikák, módszerek és autentikus (esetenként ügyfél-generálta) média gyakran jobban működnek, mint a hagyományos, szöveg-alapú anyagok. Csoportokkal valószínűleg túlzottan munkaigényes és összetett lenne az ilyesféle kiemelten ügyfél-fókuszú folyamat.
Mondanád tehát, hogy a coaching az inkább olyan ügyfeleknek való, akik kevés idővel rendelkeznek, az üzleti életre orientálódtak (business-focussed) és nyilvánvalóan nagyon specifikus céljaik vannak?
Igen, különösen alkalmas olyan személyek számára, akiknek behatárolt az ideje, konkrét céljai vannak, esetleg nem szeretnek csoportban dolgozni, magasabb beosztásúak, esetleg nem kívánják a tanárt másokkal megosztani, nem szeretnék, ha más is hallja őket angolul beszélni (itt mindketten nevetünk). Persze, többe is fog kerülni ez nekik, így elvárásaik magasak…
És igen, bizonyos cégek kicsit nyitottabbak az ilyenre, gondolom. A konzervatívabbaknak kötöttebb elképzeléseik vannak a nyelvtanulásról. De a nyelvi coaching nem csupán cd-k hallgatása, szövegek kiegészítése együtt, és csevegés. Nem fizetnének nekem többet ezért… az a nyelvórára való, csoporttal, de nem az egyéni nyelvi coaching folyamatba. Egyszerűen nem lehet prémium árakat felszámolni olyenért.
A management és üzleti coachingban vannak emberek, akik mondjuk hetente, havonta egyszer találkoznak, és tulajdonképpen azért van ott /a coach – KG/, hogy célra tartsa őket, hogy pályán tartsa őket, ellenőrizze a haladást, hogy céljaikra és elköteleződésekre emlékeztesse őket, hogy olyat tegyenek, amit talán maguktól is megtennének coach nélkül – de valószínűleg nem jutnának el ahhoz, hogy megtegyék.
Módszertan
A bársony csizma, úgy érted?
Igen. Számon kérni felelősségüket szükséges. Ha nem teszik azt, amiben megegyeztünk, felelősnek érzik magukat a lendületvesztésért. Olyan, mint amikor fitness coach-od van. Elmehetnél egyedül is az edzőterembe egyedül, igaz, miután megtanultad használni a felszerelést, de a coach azért van ott, hogy motiváljon. Amennyiben jó coach vagy, olyan technikákat mutatsz az ügyfélnek, amiket még nem látott, valami extrát teszel, és az EFL-en túlmutatsz. Ezért teljesen jogosan nevezhető coachingnak, de természetesen van egy tanítási komponens is a coaching szemléleten belül.
Én különbséget tennék a között, amit tiszta coachingnak nevezek, amikor is az ülések fókusza a tanulásra való figyelem felhívása maga, és az ügyfél gondolatai ezzel kapcsolatban, illetve a tréning és coaching keveréke között, ahol a coach/tréner/tanár (vagy mi) részéről új input érkezik és ez a nyelvtanulás maga. Tehát két eltérő szinten működő tanulás mind egy folyamatban, tulajdonképpen.
Igen, amikor tanulási stratégiákról beszélsz ügyfelekkel, valóban, az tiszta coaching.
Mégis, ennek nem kéne, hogy a nyelvoktatásnak legyen része? Mindig ide térek vissza, nemde ezt kéne egy jó nyelvtanárnak tennie?
Nos, persze, a nyelvtanulási stratégiák tényleg integrált részét képezik a jó csoportos tanításnak is, megtanulni hogyan kell tanulni a tanmenet része, és többé-kevésbé jól is megy ez. Esetleg a tanárod iránymutatásával elsajátíthatod, miként kell, pl. lexikai tömböket tárolni, rendszerbe illeszteni (a szólistákon túl). De jóval több idő jut ilyesmire egyéni órákon, és jóval kifinomultabb technikákkal is lehet foglalkozni.
Miben tér el a coaching és a tanácsadás?
Ahogy én látom, a tanácsadás inkább a problémákat nézni (főleg azokat, melyek a múltból erednek – érzelmi csomagok, tulajdonképpen) és a coaching inkább a pozitív (vagy legalábbis konstruktív) oldalról közelíti meg, és jövő-orientáltabb; így inkább tervek és lehetőségek, mintsem kudarcok és megbánások. Viszont mindkettő alkalmazza a kérdezéstechnikát, visszajelzés adását és az értő figyelmet. Sok a szóbeszéd manapság az ún. pozitív pszichológia körül. Kissé ambvivalens vagyok ezzel kapcsolatban, hogy őszinte legyek, valamint a tudatos jelenlétet illetően is (mindfulness), mely a jelenben való tudatos jelenlét és a figyelem jelenben való tartása. Ott bújkál annak veszélye, azonban, hogy az ügyfél fejébe jutsz, és hacsak nem vagy szakképzett pszichológus, nem hiszem hogy kéne olyasmivel foglalkozni. Az az érzésem, túl sok tanár viselkedik pszichológusként, miközben cask egy kicsit tudnak a tanulás pszichológiájáról. Nehéz meghúzni a vonalat, de azt gondolom, nem kéne ügyfeleink magánéletébe beavatkozni amennyire csak lehetséges, hacsak nem vagyok arra képzettek és azt szeretnénk, hogy ezt tegyük.
Tehát az rendben van, mondjuk, hogy például, ha valakit prezentációra készítesz fel, és megjegyzed neki: “Ezt és ezt veszem észre, mit érzel ezzel kapcsolatban…?
Igen, sőt, amikor videófelvételt készítesz róluk, bár mindenki utálja ezt, ha kis adagokban csinálod, az a legjobb módja a visszajelzésnek, mert akkor maguk látják, mi megy rosszul, és mi jól. Megint azt kell, hogy mondjam, hogy ezt sem lehet kellő alapossággal csoportban végezni, mert túlzottan időigényes.
De lehet egy kevert megközelítést alkalmazni, tehát lesz egy csoportos képzésed, és a vége felé egyéni üléseket lehet beiktatni.
Hogyne, vagy, fordítva, egyéni ülések lehetnek a folyamat elején, és ezek vezetken a csoportos üléshez a végén, mert, mondjuk, ha megbeszéléseket gyakorolsz, egyszerűen nem működik egyéniben, igaz? Kell számos résztvevő, tehát bizonyos üléseken össze lehet rakni ügyfeleket.
Jelenlegi dilemmák és a nyelvi coaching jövője
Hol látod a nyelvi coachingot a jövőben? Egyre több nyelvi coach-ot találok, akik tanárból, trénerből képezte magát szakmailag és coach-ok lettek. Miként látod ezt?
Ez olyan, mint minden az EFL-ben – mint valami szivacs, mindenhonnan felszív ötleteket. Az évek során volt pszichodráma, interkulturális tudatosság, feladat-alapú tanulás, NLP, tanulási stílusok és a többszörös intelligencia… Mennyi az, amit valóban, alaposan alkalmazunk? Nem tudom. Azt gondolom, sokan kezdik magukat nyelvi coach-nak nevezni, ugyanazon okokból, amiért 10 évvel ezelőtt trénernek kezdték hívni magukat nyelvtanár helyett, részben a nagyobb hitelesség, részben a magasabb díjazás miatt, különösképp olyan országokban, mint pl. Németország, ahol jobban feltűnsz, ha megfelelő brandinged van és megfelelő tapasztalattal és végzettséggel rendelkezel. Az a probléma, hogy a főbb angol nyelvoktatási pálya diplomáin kívül nemigen van valódi képesítés, diploma. A nyelvi coaching-ról ne is beszéljünk – még rendes egyetemi diploma sincs Üzleti angolból (Business English). Szerezhetsz Angol szaknyelvi tanulmányokból (ESP) diplomát; ami valójában egy angol, mint idegennyelv oktatása (TEFL) diploma angol szaknyelvi specializációval, mely egy modul, és a disszertációt olyanról kell megírni, ami kapcsolódik az üzleti angolhoz, de igazából kéne, hogy létezzen egy egyetemi végzettséget nyújtó program, mely lefedi az üzleti nyelvi analízist, coaching-ot és menedzsmentet – egyfajta TEFL MBA.
Jobban nem is tudnék egyetérteni, ez teljesen jgy van.
Úgy értem, miért nem tud egy rendes egyetem, melynek van egy üzleti intézménye és egy jó nyelvészeti tanszéke egyszerűen összeállítani a kettőből egyet? Talán érdeklődés hiánya a személyzet részéről… Az egyetemeket mind az idegen nyelven folytatott felsőfokú tanulmányokra való nyelvi felkészítés, felkészültség (EAP) oktatása érdekli, persze világos, hisz ezt teszik nap mint nap. Vannak kivételek. A Nottingham Egyetem, például, alkalmas lenne ilyesmit kínálni.
Egyfajta negatívitást érzek bármilyen vállalati, céges környezetből származó megközelítéssel kapcsolatban az EFL irányába, így van? A coaching nem EFL, illetve nem tudományos háttérből ered, hanem a sport és üzleti élet világából merít.
Lehetséges valamilyen szintű ellenállás emiatt, igen. Léteznek bizonyos megközelítései, ágai a coaching-nak, melyeket nem lehet eléggé tudományosan megalapozottnak tekinteni. A jövő…? A piactól függ… az EFL órák többsége (globálisan értem) mindig tankönyv-alapú lesz, tanárok vezetik, akik ugyanazt a tankönyvet használják évről évre (ezért van a végtelen mennyiségű újabb kiadás), mert jól ismerik – ott vannak a jegyzeteik a könyvben, a feladatok válaszai kitöltve. Csak be kell menniük az órára és leadni az anyagot, melyet már annyiszor megtettek – második természetükké vált. Azonban a coaching, az egyéni coachingnak erőteljesen fogékonynak kell lennie az ügyfélre és arra helyzetre, melyben éppen van. Erre tanít a coaching: légy fogékony, ne irányítsd az ügyfelet végig. Bizonyos helyzetekbe kerül az ügyfél, mivel ezekről megállapítottátok, hogy szükséges velük foglakozni, majd reagálsz arra, hogy miként kezelik ezeket a szituációkat – bedobod őket a mély vízbe, hogy úgy mondjam. Tehát ezért gondolom, hogy egyszerre cask egy ügyfelet lehet coach-olni. Ennyit tehetsz, nem taníthatod őket (egyénileg), nem működik.
Kiegészítők használatáról
Azt a kifejezést használtad, hogy ‘leadod az anyagot‘, és az az érzésem, ez már kevésbé a mai nyelvoktatási helyzet…
De ez az, amit a tanárok még mindig tesznek. Persze, többé-kevésbé kiegészítik és módosítanak a nyomtatott forrásokon. De a gyakorló angol nyelvtanár, aki saját anyagait hozza létre eredeti források alapján, nos, az elég ritka. Azok, akikkel EFL konferenciákon találkozol, nem tipikusak.
Igen, és ez az a pont, ahol látom, hogy van létjogosultsága a coaching-nak. Rengeteg tanuló bemegy a nyelvórára és két perc után kikapcsol, mert nem féltétlenül vonják be őket, és most nem pármunkára gondolok, stb., hanem hogy a tanítás mögötti folyamatokba nem lesznek bevonva…
A kiegészítő anyagok csupán korlátokká válnak. Szoktam alkalmanként használni tankönyveket (beleértve a sajátomét is!), de átszerkesztve, élő anyaggá alakítom, interaktívvá válik, például videóklippek és személyre szabott feladatokkal. Aztán lehet, hogy házi feladat lesz a könyv feladataiból, vagy felteszem a netre – kvázi megfordítom az osztálytermet, átformálva az anyagokat, hogy egyénre szabottabb és multimedia-alapúvá váljék. De az egyéni óra kevésbé a kiegészítő anyagokról, sokkal inkább a technikákról szól – nem az a lényeg, mire fókuszálsz, hanem hogyan fókuszálsz, hogy bevond az ügyfelet, aki a tanulás résztvevőjévé válik teljes mértékben. Ezeket a technikákat fedezem fel egyéni ügyfelekkel foglalkozni kívánó nyelvi coach-ok számára megtartott képzéseimen.
Európában némiképp másmilyenek vagyunk a világ többi részéhez képest nyelvoktatásunk szempontjából – az üzleti angollal kapcsolatban pedig még inkább. Hajlamosak vagyunk kevésbé bízni a nyomtatott anyagokban, és azt gondoljuk, jobbat tudunk. Gyakran érezzük magabiztosabbnak magunkat, ha saját anyagainkkal lépünk be a terembe, bár meglehet (objektívan nézve) nem biztos, hogy jobbak… Nem hinném, hogy az üzleti angollal foglalkozó trénerek erősen könyvekre támaszkodnának, semmiképp sem nyelvkönyekre, azonban sok általános angolt oktató nyelvtanár igen.
A tanárok, mellesleg, nincsenek megfizetve azért, hogy saját anyagaikat állítsák össze, tehát voltaképpen miért is tennék? Amit tehetnek, persze, az az, hogy személyre szabják azt, ami van és személyiségüket használják, ami nagyon fontos tényező. Mindnyájan tudjuk, hogy ha remek személyiséggel és karizmával rendelkezel, tanulóid szinte bármit megtesznek érted. Elképzelhető, hogy az anyagok nem igazán inspirálóak, de valahogyan életre kelted. Egyéni helyzetekben ezek a készségek még kiemeltebb szerepet kapnak. Nem kellenek emberi management készségek annyira, mint csoportos órák esetén, de az interperszonális készségek kulcs elemek ilyen esetekben.
Hiszem, hogy itt nyerhet teret a coaching igazán. Azokat a pontokat érdemes megtalálni, ahol felismeri a tanuló, hogy ez olyan dolog, ami fontos a számára és ezen az úton kell továbbhaladni, és a tanítás lesz ennek a mikéntje.
Igen. Mint említettem, még egyéni szituációkban is mindig ott van a tanítás és javítás egy-egy eleme, bárhogy is nézed, mivel ezt várják az ügyfelek. Még ha átkeretezésnek vagy tanácsként bukkan fel, vagy elicitálással, a tanuló felismeri, hogy javítás. Ez rendben is van, amennyiben világos, hogy csupán a nyelvi elemek kerülnek javításra a teljes coaching folyamat részekként.
Fókusz: Coaching vagy Tanítás
A kulcs az, hogy miként javítasz. Tehát, ha tisztán coaching folyamatról van szó, sosem mondanám: oké, öt hibát találtam a mondatodban, most kijavítom őket, ami nem coaching. Mégis, sok tanár tesz így. Elvezetni tanárokat oda, hogy felismerjék ezt máris sorsdöntő lehet. Volt ilyen pillanat egy workshop során, ahol az egyik nyelvtanár felkiáltott: Te jó ég, ezt csinálom 20 éve, és azt hiszem, mindent rosszul teszek. A negatív dolgokra koncentrálok, pedig azt gondolom, jó tanár vagyok. És ezzel nincs is semmi baj. Csupán át kell hangolni mindazt, amit kiejtesz a szádon, amit konkrétan kimondasz, mert nagyon erőteljes üzenete van a tanuló felé.
Igen, a nyelvoktatás túlságosan hiba-centrikus –pedig nem kéne, hogy az legyen. Hatékonyságra kéne összpontosítania. Arról kéne szólnia, hogy a nyelv hatékony-e, nem tökéletlen. Lehet mindkettő. Úgy értem, lehetsz alacsonyabb szinten beszélő az idegen nyelven (sok nyelvtani hibával, korlátolt szókinccsel, erőteljesen külföldi akcentussal), és mégis remek prezentációt tartasz, ha jó kommunikóciós készségekkel rendelkezel, mert átjön a lelkesedésed. Ha, azonban, tökélestes angolt beszélsz, és unalmas előadást tartasz, csupán akkurátus, ámde unalmas előadó vagy. Nézzenek meg a tanulóid mindkét típusú előadótól egy-egy videót és kérdezd meg őket: Ki lennél inkább? Rendszerint azt választják, aki jobban leköti, bevonja őket, és akkor mondhatod nekik: De az ő angolja nem olyan jó, mint a tiéd. Szóval ha ő olyan sikeres tud lenni, és neked viszont job az angolod, nyílván nincs mit aggódnod a hibáid miatt. Olyan dogokat kell keresnünk, amitől inkább fogsz dolgokat úgy csinálni, mint ő.
Tehát nem csak a nyelvtan, a szókincs a lényeg, amikor prezentációt tart valaki, vagy bármilyen egyéb kontektusról is legyen szó, hanem igazából az ún. soft skillekről (egyéni/puha, itt: kommunikációs készségek)?
Igen, ez egy másik téma, amiről alapból nem tanítanak minket EFL kurzusokon. Megtanjtják nekünk a nyelvt, de nem feltétlenül sokat a készségről. A TEFL nézet az, hogy igen, szépen, tisztán beszélsz, sok vizuális eszközt használsz és vannak átkötő (signpost) elemek, hogy struktúrált legyen a szöveg, és az egy jó prezentáció. Az egy világos, áttekinthető prezentáció. Ha a közönség odamenne hozzád a végén, és azt mondaná: ez egy nagyon világos, áttekinthető prezentáció volt, nem igazán voltál sikeres, igaz?
Vállalati ügyek
Azt látom, hogy a vállalati szféra olyat keres az üzleti angoloktatásban, amit nem igazán kap meg.
Nem, nem kapják meg. Néha nehéz, mert a cégek hajlamoask azt gondolni, hogy vannak tanárok, meg vannak soft skill trénerek, management trénerek. És gyakran mondják. nézd, már van egy management trénerünk, aki foglalkozik a prezentációs, tárgyalástechnikai stb., készségekkel, szóval cask azt akarjuk, hogy az angoljukat fejleszd. És eltérés mutatkozik a fizetést illetően is… és ez a felosztás helytelen. Fontos úgy a piacn jelen lenni, hogy mindkettőt teszed. Én így hirdetem magam, így cask egy trénerre van szükségük, nem kettőre. Pénzt spórolnak, és amit viszont költenek, rám költik! Mindenki nyer.
All in one (Minden egyben)?
Vajon mi a reakció? Úgy értem, ott vagy középen, tanítasz, coach-olsz és trénerként is dolgozol egyben. Azt mondják: ó, nagyszerű, három az egyben?
Igen, ha márkát építesz ki arra, amit teszel, és adsz neki egy nevet, valamelyest módosíthatod az ügyfél látásmódját azzal kapcsolatban, hogy milyen szolgáltatást nyújtasz nekik. Régebben Fúziós Tréning-nek neveztem, amit csináltam, mind a nyelvi és management tréninget. Persze, amennyiben hosszabb ideje fennálló kapcsolata van az ügyfélnek egy konkrét tréning céggel vagy nyelviskolával, és tisztában vannak azzal, mit szeretnének, akkor lehet, hogy csupán azt jkell tenned, amire kérnek.
Mi a helyzet a nyelvi coach-ok énmárkájával?
Sosem voltunk igazán jól abban, hogy definiáljuk, mi is az, amit csinálunk, valamint abban hogy a versenytársaktól megkülönböztessük magunkat. Azt gondolom, ez is olyasmi, amire üzleti angol coach képzésünk során jebban fel kéne, hogy készítsenek.
Köszönöm, hogy meglátásaidat megosztottad velünk.
Örömmel…
Mark Powell kiemelkedően energikus és népszerű előadó számos nemzetközi konferencián az elmúlt huszonöt évben (az IATEFL Business English Special Interest Group éves konferenciáján készült videón megtekinthető ezen a linken: http://www.youtube.com/watch?v=0ApW0AhSC8g), publikációi többek között a nagysikerű Business English tankönyvek: az In Company Intermediate és az In Company Upper Intermediate (Macmillan kiadó, harmadik kiadás). Korábbi munkák közül a Cengage/National Geographic-kel többek között a (New) Business Matters (mely a világon először alkalmazta a lexikai szemléletet tankönyvként), és az újító jellegű Presenting in English. Legújabb művei: multimédiás üzleti nyelvi kurzusok a Cambridge University Press számára, Dynamic Presentations címmel, mely dícséretben részesült az English Speaking Union Awards-tól 2011-ben, valamint az International Negotiations, melyet számos üzleti iskolában használnak.
Nagy tapasztalattal rendelkező tréner, aki üzleti angol nyelvtanár tréningeket tartott a londoni Kereskedelmi Kamara és a szintén londoni Trinity College számára. Mark egyedi, háromnapos egyéni nyelvi coaching képzéseket tart, valamint személyre szabott tréningeket szakmai kommunikációs készségek területén. Az alábbi elérhetőségen lehet kapcsolatba lépni vele: markdavidpowell@yahoo.com
Az interjút 2017-ben készítettem Markkal, valamint számos nyelvi coach-ként dolgozó szakmabelivel. Az interjúk elolvashatók a LinkedIn felületén.